Soproni Egyetem Botanikus Kert

Név:
Soproni Egyetem Botanikus Kert

Hely:
9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4

Területe:
17,3 ha 

ebből beépített, burkolt terület összesen: 41 246 m2

zöldfelületek összesen: 131 634 m2 

Botanikai jelentősége:

Országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánítás: 15/1978 OKTH határozat 34/2006 (VIII.1.) KvVM rendelet

Központi törzsültetvénnyé nyilvánítás: Országos Minősítő Intézet: A/6/1987

Teljes növényállomány: nagyjából 6200 taxon, ebből védett növények: ~147 taxon
lágyszárúak: ~2000 taxon, fásszárúak: ~4200 taxon

SOE munkájában betöltött szerepe:

A különleges természeti és kultúrtörténeti értéket képviselő 100 éves Botanikus Kert nagyon egyedi helyzetben van, hiszen egyrészt Természetvédelmi Terület, másrészt pedig Egyetemi campus, az oktatás-kutatás és a hallgatói élet központja. Ezáltal számos különböző funkciót kell egyidejűleg ellátnia (kutatás, oktatás, bemutatás, természetvédelem, közösségi tér, egészségmegőrzés, klímajavítás, környezeti nevelés, közlekedés, parkolás, kertfenntartás) melyek összehangolása, hosszútávú tervezése és kezelése összetett feladat. 

Az Egyetemi campus épületei a Botanikus Kert egyedülálló zöldfelületében helyezkednek el, úszó pavilonos elrendezésben. A területet aszfaltozott úthálózat és murvás gyalogos ösvények hálózzák be. A parkban autós forgalom minimálisan van jelen, a behajtás engedélyhez kötött, a kert legnagyobb része védett ösvényeken, utakon járható be. 

A Botanikus Kert elsődleges funkciója az Egyetemen folyó oktatási tevékenység támogatása, a hallgatók gyakorlati tudásának elősegítése céljából, melyet az oktatott fásszárú és lágyszárú növények betelepítésével, ezek demonstrálható állapotának biztosításával és jeltáblák kihelyezésével igyekszik biztosítani. Emellett városi szinten is hozzájárul a szakirányú oktatás gyakorlati támogatásához, hisz a kertészeti és erdészeti szakiskolák diákjai számára is fontos jelentőséggel bír. 

A Kert kísérleti növényanyagot és teret biztosít a Soproni Egyetemen folyó különböző tematikájú kutatások számára, mint például a veszélyeztett növényfajok megőrzését elősegítő botanikai (ökológiai és cönológiai) kutatások, illetve méhekkel végzett biomonitoring vizsgálatok.

A Botanikus Kert, mint Természetvédelmi Terület, a Fertő Hanság Nemzeti Park felügyelete alá tartozik és az általa jóváhagyott Kezelési Terv alapján működik. A jelenleg hatályban lévő kezelési terv 2007-ben készült és a következő természetvédelmi gyakorlati célkitűzéseket tartalmazza:

• a területen előforduló, az eredeti termőhelyre jellemző védett növény- és állatfajok megőrzése,
• a veszélyeztett hazai növényfajok ex situ megőrzése,
• a területen fészkelő és vonuló madárállomány védelmének biztosítása,
• az oktatási, kutatási feladatok ellátásához megfelelő keretek biztosítása.

A Botanikus Kert városi léptékben is kiemelt fontosságú, hiszen Sopronon belül a legnagyobb összefüggő zöldfelület, mely ingyenesen és szabadon látogatható. Nagymértékben hozzájárul az egészséges környezet biztosításához, a lakosság fizikai, mentális egészségét és közérzetét döntő mértékben befolyásolja, ezáltal a város élhetőségének, versenyképességének egyik meghatározó tényezője.
Emellett a kertnek nagyon fontos szerepe van a társadalmi felelősségvállalásban és szemléletformálásban. Egyre inkább felértékelődik a botanikus kertek szociális szerepe, a lakossággal történő együttműködése és az aktuális környezeti problémák felvetése, az ember és a természet kapcsolatának erősítése. Egyértelmű cél a jövőben ennek a funkciónak a további erősítése és fejlesztése. 

Történelmi áttekintés

A Botanikus Kert létrejötte szorosan összefügg a magyar erdészeti felsőoktatás történetével. A Bányászati és Erdészeti Főiskola 1918-ig Selmecbányán üzemelt, ahol 1837 óta működött botanikus (dendrológiai) kert, mely elsősorban az erdészeti szakoktatást hivatott segíteni, kiegészíteni. Természetes volt, hogy az 1922-ben véglegesen Sopronba kerülő egyetemnek is rendelkeznie kell hasonlóval.

A mai Botanikus Kert területén 1897 előtt szántóföldek, gyümölcsösök és zöldségeskertek terültek el, majd 1897/98-ban épültek fel a Honvéd Főreáliskola épületei Alpár Ignác tervei alapján. A katonai iskola területét a kor szokásainak megfelelően a kastélyparkokhoz hasonlóan, arborétumszerűen fásították be, Liszkay József iskolaparancsnok és Lakó István kerttervező kertész vezetésével. Az idős fák (platánok, vadgesztenyék, hársak, juharok, stb.) ebből a telepítésből származnak. A park már ekkor változatos, szemléltető táblákkal ellátott növényállománnyal rendelkezett.
A park erdészeti Botanikus Kertté való átalakítása 1922-ban kezdődött meg, a Növénytani Tanszék vezetője, Fehér Dániel és Kövessi Ferenc tanár tervei alapján. Az új telepítéseket növényrendszertani alapon Wettstein bécsi professzor rendszertana szerint végezték, a meglévő arborétum adottságaihoz alkalmazkodva.

A kert azóta többször bővült (1959-ben és 1964-ben), így a Botanikus Kert jelenlegi területe 17,3 ha, mely két részre osztható a régi (alsó) botanikus kertre és a később hozzácsatolt felső Panoráma úti kertre, melynek terveit 1967-ben Vancsura Rudolf, a Növénytani Tanszék munkatársa készítette. A régi Botanikus Kert számokkal jelölt parcellákra (1-71), a felső kert ABC nagybetűkkel (azon belül számokkal) jelölt parcellákra van osztva.

Készítette: Péterfalvi Ágnes