
A Soproni Egyetem újabb nemzetközi sikert ért el a fenntarthatóság területén: a Times Higher Education Sustainability Impact Ratings 2026 rangsorában hazai szinten a megosztott negyedik helyen végzett, miközben világszinten is előrelépett a 601–800. helyezési sávba.

A jövő technológiái a Soproni Egyetemen – a Magyar Televízió Planet 26 című fenntarthatósági magazinműsora két különálló összeállításban mutatta be az egyetem legkorszerűbb innovációit. A riportok olyan fejlesztéseket állítanak a középpontba, amelyek a digitális technológiák, a mesterséges intelligencia és a környezetvédelem összekapcsolásával kínálnak gyakorlati megoldásokat napjaink legfontosabb kihívásaira.

Építészeti és oktatási mérföldkőhöz érkezett a Soproni Egyetem, hiszen 2026. június 24-én átadták az intézmény legújabb büszkeségét, a Fusion Kreatív Műtermet. Az egykori matematika és ábrázoló geometria tanszék épülete újult meg és bővült egy háromemeletes új szárnnyal. A mindössze egy év alatt elkészült projekt a modernizáció mellett egyedülálló építészeti bravúr is. Ez hazánk legelső olyan középülete, amely tisztán faszerkezetből épült.

Brazíliától Japánig a világ legkiválóbb fakutatói és erdészeti szakemberei gyűltek össze a Soproni Egyetemen megrendezett XII. Lombosfa Konferencián (12th Hardwood Conference), hogy választ adjanak korunk egyik legnagyobb környezeti kihívására, mégpedig arra, hogyan alakíthatja át a lombos fák használata a jövő építészetét és mindennapi tárgyait?

A Soproni Egyetem bekerült a 2026-os International Green Gown Awards, vagyis a Nemzetközi Zöld Talár Díj döntősei közé. Az intézmény a Nature Positive kategóriában kapott finalista minősítést a „Rooted Futures – Rooted in Nature. Growing the Future. Connected living ecosystems across Hungary” című pályamunkájával. A hivatalos finalista listán a pályázat a University of Sopron neve alatt szerepel.

Hivatalosan is kezdetét vette Magyarországon az IFSA SERM 2026, az International Forestry Students’ Association (IFSA) dél-európai regionális találkozója, amelyet idén a Soproni Egyetem erdészhallgatói szerveztek meg. A rangos nemzetközi eseményre több országból érkeztek hallgatók és fiatal szakemberek, hogy közösen vegyenek részt a nyolcnapos szakmai és kulturális programsorozaton.


Közös szakmai napot szervezett a Soproni Egyetem és az ÉVOSZ Fenntarthatósági Tagozata, amelyen az építőipar és a zöld átállás kapcsolatát, valamint a hazai faanyagok újszerű hasznosítási lehetőségeit vizsgálták a szakemberek. Az esemény résztvevői az elméleti előadások mellett megismerhették az egyetem falai között működő, a jövő építőanyagait tesztelő laboratóriumokat, és választ kaphattak arra, hogyan reagálhat a szektor a klímaváltozás égető kihívásaira.

Kiemelkedő nemzetközi szakmai elismerés érte a Soproni Egyetem erdészhallgatóit: a világ egyik legnagyobb erdészeti hallgatói szervezete, az International Forestry Students’ Association (IFSA) őket választotta a dél-európai régió idei nemzetközi találkozójának házigazdájává. Ez a lehetőség a szakmai siker mellett komoly megtiszteltetés is a soproni hallgatói közösség számára, hiszen a szervezet évente csak néhány helyszínnek ad lehetőséget ilyen volumenű nemzetközi esemény megszervezésére.


A klímaváltozás nem a jövő problémája, hanem a jelen döntéseinek következménye. Az Európai Földtudományi Unió friss kutatásai szerint a természet és a technológia együtt adhat választ a szélsőséges időjárási kihívásokra – a mesterséges intelligenciától a műholdas megfigyelésekig. A kérdés már csak az: időben lépünk-e? Pontosan tíz éve van jelen a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara az Európai Földtudományi Unió éves közgyűlésén. A magyar erdészeti szakemberek által szervezett szekció 2016 óta foglalkozik a klímaváltozással.


A klímaváltozás és a fenntarthatóság új szerepet adhat a faépítészetnek, de nem mindenben válthatja ki a betont.

Egyre forróbb nyarak, kevesebb csapadék és a folyamatos zöld pázsit iránti igény nehezen működik együtt. Éppen ezért a Soproni Egyetem szakemberei szerint ideje újragondolni, mit tartunk szépnek egy kertben, és hogyan bánunk a gyeppel a klímaváltozás idején.

Hogyan mérsékelhetik a városi erdők a klímaváltozás hatásait? Milyen következményekkel járnak az inváziós fajok megjelenései ökoszisztémáinkban? Hogyan formálják vásárlási szokásainkat az új online platformok, és milyen szerepe lehet a fenntartható anyagoknak a jövő építészetében? Vajon mit árulnak el a történeti adatok a madárállományok változásáról, és hogyan segíthetik a legmodernebb technológiák az erdők pontos feltérképezését?