Silva Network konferencia összefoglaló

Írta: Gruber Viktória, SOE EMK

Miként segíti elő a kommunikáció az erdők használatát és védelmét? Milyen kommunikációs képességek elsajátítására van szükség a szakemberek részéről? Hogyan kommunikáljunk meggyőzően a nagyobb nyilvánosság felé a krízishelyzetek elkerülésének érdekében?

Ezekre a kérdésekre, és még többre kereste a választ a Silva Network és az IUFRO soproni konferenciája, ami 2023. 04. 11. és 13. között került megrendezésre a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának a Veszprémi Akadémiai Bizottság Erdészeti Szakbizottság Erdészettudományi Munkabizottságával történő együttműködésével való szervezésében.

Az évente megrendezett konferenciák mindig egy változatos központi téma köré szerveződnek, és idén sem volt ez másképp, ugyanis a kommunikáció szerteágazó és kiemelten fontos témáját tűzték ki zászlajukra az egybegyűlt nemzetközi felsőoktatási intézmények jeles képviselői. A több, mint ötven egyetemet magában foglaló hálózat, a Silva Network tagjai négy földrészről érkeztek Sopronba, hogy megvitassák a kommunikáció főbb irányait, módszereit és problémáit, új kapcsolatokra tegyenek szert, és egy meghatározó élményben részesüljenek a hazai erdészettudomány jelentős szellemi központjában.

A konferencia résztvevőit Prof. Dr. Lakatos Ferenc rektorhelyettes és Csóka Péter a Soproni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja köszöntötte, majd Dr. Heil Bálint dékán mutatta be a modellváltáson átesett egyetem Erdőmérnöki Karának megújult szervezeti felépítését és intézeteinek munkásságát. Ezután Prof. Dr. Norbert Weber a Silva Network elnöke vette át a szót, és ismertette a majdnem 30 éve sikeresen működő hálózat küldetését, kihívásait és kiemelkedő eredményeit.

Az első blokkban az egyetemek szerepvállalása került a középpontba az erdészeti kommunikáció témájában. Dr. Czimber Kornél dékánhelyettes kiemelte az erdészeti szektoron túlmutató kommunikáció fontosságát, amelynek alapja véleménye szerint a legújabb innovációk, és projektekkel kapcsolatos információközlés lehet. Fontos tényként lett említve, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyengülő ellenállóképességgel rendelkező hazai erdőink megmentése kiemelt szerepet élvez, és erről a nyilvánosság is szívesen hall. Példaként lett említve egy nagyobb kommunikációs kampány az Indigo Communications kommunikációs ügynökség segítségével, amely több, mint 70 sajtómegjelenést, 7 rádió és 3 tv interjút eredményezett. A téma az okoserdő koncepció volt, ahol okos szenzorok segítségével történik az adatszolgáltatást erdeink egészségügyi állapotáról, és a legmodernebb digitális technika segítségével felbecsülhetetlen bepillantást nyerthetünk a fák világába, megkönnyítve a jövő erdészmérnökeinek munkáját. Az előadó egy másik fontos felvetést is tett, ami akár a következő konferencia témája is lehet, és ez pedig a mesterséges intelligencia használata az oktatásban és a kutatásban, illetve kijelentette: “Beléptünk az AI korszakába.” A világszinten megállíthatatlan lendülettel előretörő mesterséges intelligencia számos izgalmas kérdést vet fel, mint például, hogy mik az előnyei és hátrányai az oktatásra nézve, de olyan kritikus témákat is boncolgat, mint az oktatók esetleges kiszorítása, illetve az esetleges adaptálási és regulázási problémák.

Ezután Dr. Tóth-Merza Katalin Dr. Hartl Évával és Dr. Horváth Tamással közös prezentációjában az interdiszciplináris erdőpedagógia fontosságáról beszélt, melynek célja a környezeti nevelés, az erdő védelmével kapcsolatos feladatokra történő figyelemfelhívás, és általában az erdő, mint ökológiailag és társadalmilag fontos tér közelebb hozatala a nagyközöséghez. A jelenlévők megismerhették a magyarországi minősített erdei iskolák jellemzőit és helyzetét, melynek az erdőbarát és a környezettudatos magatartás kialakítása és formálása a célja az óvodás és iskolás gyermekek esetében.

A következő előadás Gediminas Brazaitis, Vitas Marozas és Jolanta Stankevičiūtė nevéhez fűződött, ahol Gediminas a társadalmi kommunikáció litvániai példáit ismertette. Kitért a gyermekeknek a természettel és az erdővel való kapcsolat szorosabbá fűzésének fontosságára, a természettudományok népszerűsítésére, illetve különböző gyerekeknek, és a nyilvánosságnak szóló látogatható projektekre. Említve lett a tölgyerdő ültetését szorgalmazó kezdeményezés, melynek keretében 1000 csemete került ajándékozásra gimnáziumok részére. Előadása második felében a Vytautas Magnus Egyetem, mint az erdei ökoszisztéma szakértői szervezetének társadalmi hírnevéről beszélt, és a felmerülő problémákról, mint például a fakitermelés és az erdővédelem közötti érdekellentét.

Robert I. Radics a Lincoln Egyetemről prezentációját az új-zélandi erdőipar bemutatásával kezdte, amelyből megtudhattuk, hogy az erdőben gazdag ország fő exportpartnere Kína, jelentős exportcikke pedig a rönkfa. Robert ezek után bemutatta az erdészeti képzést kínáló egyetemeket, a legfontosabb helyi kommunikációs csatornákat, és beszélt az erdészet társadalmi percepcióiról is.

Az előadásokat az interaktív poszter bemutatók követték, ahol a következő témák kutatóival folytathattak eszmecserét az érdeklődők: agrárerdészet szerepe a növekvő fa iránti keresletben (Dr. Vityi Andrea, Dr. Winkler Dániel, Dr. Tuba Katalin, Dr. Benke Attila, Dr. Borovics Attila, Dr. Király Géza, Dr. Polgár András, Dr. Vágvölgyi Andrea), az erdei turisztikai látogatók létszámának alakulása a COVID időszakban és utána a Bakony régióban (Czibula György), az erdészeti felsőoktatásban elsajátítandó kommunikációs képességek (Ignazio J. Diaz-Maroto), és a társadalmi kommunikáció gyakorlata a Burabay Nemzeti Park esetében (Sara Kitaibekova).

A második napon megújult lendülettel folytatódott az előadások sorozata. Sandra Liebal, a Drezdai Műszaki Egyetem kommunikációs menedzsere a tudományos nyelvnek a nagyközönségnek szóló üzenetekké való átalakításának témáját járta körbe. Bemutatásra került a Dendromass4Europe projekt, amelynek célja a fenntartható dendromassza termelés biztosítása nyárfaültetvényekkel az európai rurális térségekben. Sandra szintúgy kiemelte a kommunikáció fontosságát, mégpedig olyan formában, hogy az stratégiailag megtervezett, rendszeres, és ellenőrizhető legyen. A kommunikáció stratégiai megalapozottságának több lépése is van. A célközönség meghatározásával és leírásával kezdődik az egész, majd a célok és törekvések megfogalmazása, a hangnem és stílus definiálása, a csatornák kiválasztása, majd a monitoring és kiértékelés következik. Az előadó először az multicsatornás megközelítést mutatta be, amely egymástól független, de mégis szinergiában létező digitális és analóg csatornákat használ. Ilyenre példák a projekt weboldalak, a közösségi média felületek, a nyomtatott anyagok, sajtóközlemények, rádió és tv interjúk. A célközönség meghatározására az ún. persona módszert ajánlotta, ahol egy kitalált személy - a célközönség képviselőjének - részletes adatait határozzák meg az életkortól, a végzettségén keresztül egészen a médiafogyasztási szokásáig. Sandra felhívta a figyelmet a kommunikációban bekövetkezett változásokra, mint például a multicsatornás megközelítésből történő folyamatos tolódásra az ún. omnicsatornás szemlél felé, és az egyirányú információközlést egyre inkább helyettesítő participációs modellre.

A szintén a Drezdai Műszaki Egyetemről érkezett Anne Austen előadásában az erdészeti kockázat és kríziskommunikáció kérdéskörét vetette fel az alkalmazott növényvédelmi praktikák társadalmi szinten való elfogadtatása mellett. Megemlítette az erdő kulturális szerepét a társadalomban, az erdők pusztulásával kapcsolatos negatív sajtóhíreket, és a RIKA projekt kríziskezelő gyakorlatait a fenntartható és jövőbiztos, a társadalom szempontjából ellenállásba nem ütköző erdőgazdálkodás kialakítása céljából.

A következő prezentációt Ignazio J. Diaz-Maroto tartotta, akinek témája a felsőoktatási globalizáció, az e-learning, illetve az információs és kommunikációs technológiák voltak. Többet között felvetette a kérdést, hogy az erdészeti oktatás vajon alkalmazkodik-e az új társadalmi és gazdasági helyzethez és feltételekhez, azaz a globalizációhoz?

Lomniczi Gergely az Indigo Communications ügyvezetője a hazai erdészeti szektorban bekövetkezett paradigmaváltás bemutatását tűzte ki célul, amely kihatással bír a kommunikáció módszertani megvalósítására. Első körben betekintést nyerhettünk a hazai erdők topográfiai és számszerűsített alakulásába, majd pedig megismerhettük az információközlés üzenetének fókuszában történő változást, a fakitermelésre való összpontosítást felváltó ökoszisztéma szolgáltatások modellt. Lomniczi hangsúlyozta a kommunikációs szakemberekre való igényt a szektorban, akiknek képzésének lépései, hogy Mit? kommunikáljunk, és a másik pedig, hogy Hogyan? A kommunikációs csatornák használatában bekövetkezett változásra is felhívta a figyelmet, amelynek alapja, hogy míg 2000-ben a televízió, a rádió és az újságok voltak a fókuszban, addig napjainkra a közösségi média, az elektronikus sajtó és a podcastok vették át a vezetést.

Juliet Achieng Owuor a Forest Europe nemzetközi szervezet munkásságát mutatta be, és ismertette a fiatalok bevonásának szorgalmazását célzó gyakorlati lépéseket, mint például a jeles, nemzetközi napokhoz köthető események, workshopok és webináriumok szervezése.

A következő konzisztens téma a kommunikáció, mint diszciplína beépítése volt az erdészeti képzésbe. Különböző egyetemek példáján keresztül ismerhettük meg a módszertanokat, gyakorlati megvalósításokat, az esetlegesen felmerülő problémákat és kérdésköröket. Farkas Attila Molnár Gáborral közös előadásában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet mutatta be, Marie Doyle a University College Dublint ismertette, és ezeken kívül németországi példákat is megismerhettek a résztvevők Prof. Dr. Stefanie Steinebach, Konstantina Fotiadi, Anne Austen, Jesper Horst és Jacob Riedel jóvoltából.

További érdekfeszítő előadások során Sara Kitaibekova az erdészeti kommunikáció fenntarthatóságát vizsgálta meg és a hozzájárulását a fenntartható erdőgazdálkodáshoz a kazahsztáni a Seifullin Egyetemen. Kele Zsombor, a Soproni Egyetem hallgatója pedig a tanár-diák kapcsolat és kommunikáció témáját és fontosságát tárta fel.

A konferencia lezárása egy terepi nap volt, ahol Sopron környékének szakmai nevezetességeit tekinthették meg a résztvevők. A délelőtt folyamán a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt.-nél (TAEG) tettek egy látogatást az Erdő Házában, majd pedig a Fertő-Hanság Nemzeti Park működését és kommunikációs tevékenységét ismerhették meg közelebbről.

A konferencia folyamán elhangzott előadások mind-mind kiemelték a kommunikáció fontosságát, melynek következtében az egyetemek az erdészettudomány terén szakértői hírnevet és stratégiailag fontos pozíciót szerezhetnek a társadalomban a mai égető problémákkal kapcsolatban nyújtott megoldások terén, mint például a klímaváltozás és az egyéb világméretű krízisek. Nem elhanyagolható tény, hogy a rendszeres kommunikáció folyamán az emberek közelebb kerülnek a természethez és magához az erdőhöz, és a gyermekek a természeti kincsek védelmének fontosságának tudatában nőhetnek fel egy új, természetbarátibb világ megteremtésének reményében.