A SOPRONI EGYETEM A ZÖLD TALÁR DÍJ GYŐZTESE 2022-BEN!

2022. július 6-án, közép-európai idő szerint 19:00 h-kor hirdették ki a rangos Nemzetközi Zöld Talár Díj döntőjéig eljutott pályamunkák közül a kiemelt dícséretben („Highly Commended”) részesülőket és a tényleges nyerteseket („Winner”).

Nagy örömünkre a Soproni Egyetem pályázata győztesként nyerte el a díjat a „2030 – Climate Action” kategóriában és mindezt a teljes versenyben egyetlen hazai résztvevő finalista egyetemként érte el!

A Nemzetközi Zöld Talár Díj (International Green Gown Awards) egy rangos nívó díj, amelyért való megmérettetés a világ bármely egyeteme vagy főiskolája számára nyitva áll. Elismerve a világ egyetemei és főiskolái által vállalt kivételes fenntarthatósági kezdeményezéseket, az International Green Gown Awards magasra tette a mércét, és minden pályázó oktatási intézményt megvizsgál az ENSZ Globális Céljainak megvalósítása szempontjából.

„A Nemzetközi Zöld Talár Díj 2022. évi elnyerésével beigazolódott számunkra, hogy a Soproni Egyetem Zöld Egyetemként betölti azt a szerepet, mely az itt képzett hallgatókon és a kutatásokon keresztül hárul rá a fenntarthatóság elveinek terjesztése, valamint a fenntarthatóság érdekében alkalmazott intézményi megoldások kimunkálása tekintetében.” Prof. dr. Fábián Attila rektor

A nemzetközi zsűri értékelése szerint a Soproni Egyetem nyertes pályázata teljes mértékben illeszkedik az Egyetem stratégiai céljához; egyúttal a szektoriális ambíciókat is demonstrálja, amelyek jó gyakorlatként később vezető szerepet töltenek be mások számára. A projekt a tágabb térséggel és a várossal való együttműködést is tartalmazza.

Az ünnepélyes díjátadónak az ENSZ Fenntartható Fejlődéssel foglalkozó „High-Level Political Forum” adott keretet (https://sustainabledevelopment.un.org/hlpf). A díjátadó videója elérhető (https://www.greengownawards.org/2022-finalists), ahol a díj szellemiségéből fakadóan a döntősök inspiráló esettanulmányainak és videóinak közlésével elősegítik az ágazat legjobb gyakorlatainak terjesztését és megosztását.

Nemzetközi porondon kimagasló elismerést jelent a Soproni Egyetem nyertes pályázata az ENSZ Környezetvédelmi Programja által is támogatott és a brit székhelyű Egyetemek és Főiskolák Környezetvédelmi Szövetsége (Environmental Association for Universities and Colleges, EAUC) által 2004 óta gondozott Nemzetközi Zöld Talár Díj (International Green Gown Awards) megmérettetésen. A díj eleinte az Egyesült Királyság és Írország egyetemeit és főiskoláit fogta át, de 2013-tól nemzetközi szintre emelkedett. Annak érdekében, hogy a világ minden tájáról ösztönözzék a felsőoktatási intézményeket a részvételre helytől és mérettől függetlenül, minden kategóriában legfeljebb két nyertest díjaznak, különbséget tesznek a nagy- és kisméretű intézményi pályázatok között. A több mint kétszáz intézményt tagjai között tudó szervezet kiemelt célja a fenntarthatóság támogatása a felsőoktatásban.

A Hűségerdő a háromból két koncentrikus körének elhelyezkedése felülnézetből. Látványterv. (Péterfalvi Ágnes)

A Soproni Egyetem elsőként döntőssé választása, majd kategóriájában aratott győzelme az intézmény Zöld Egyetem törekvéseinek magas szintű minősítését jelenti. Idén a díjat az Allianz Global Investors együttműködésével osztották ki.

A 2022-es évben a 6 fő témakört felvonultató kategóriák között újdonságként jelent meg a „2030 – Climate Action” tématerület, amely innovatív ötleteket és kezdeményezéseket várt a nettó nulla kibocsátás elérését illetően (nettó nulla kibocsátás az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) teljes kibocsátott és a légkörből eltávolított mennyiségének egyensúlyát jelenti). Minden beadványnak legfeljebb négy ENSZ Fenntarthatósági Fejlesztési Célhoz (SDG) kellett kapcsolódnia. A bírálók olyan innovatív ötleteket és megközelítéseket kerestek, amelyeket az intézmények alkalmaznak vagy terveznek a cél érdekében. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás alapvető fontosságú az intézményi rugalmasság és az üzletmenet folytonossága szempontjából – intézményeinknél mindkettő vezetői szintű kérdés. Az egyetemek és főiskolák jelentős éghajlati kockázatoknak vannak kitéve, és felelősséggel tartoznak a célok eléréséért, miközben biztosítják a hallgatói eredmények és elégedettség fenntartását. A zsűri kifejezetten vizsgálta, hogy a versenymunkában:

• milyen formában találhatók innovatív tervek a nettó nulla kibocsátás eléréséhez;
• a pályázat koncentrál-e a Scope 1 és 2 (közvetlen emissziók és vásárolt energia közvetett emissziói) kibocsátási területekre és tartalmaz-e Scope 3 (további közvetett emissziók) kibocsátási területet érintő csökkentési törekvéseket;
• milyen konkrét lépéseket tesz az intézmény az erőfeszítések hatásának mérése és ellenőrzése terén a nettó nulla kibocsátás felé, valamint milyen lépéseket tesz a mérséklés és az alkalmazkodás érdekében;
• tartalmaz-e olyan tevékenységeket, amelyek átvehetők más intézményeknél, ill. az egész szektorban;
• a tervezés jellege az egész intézményre és holisztikus megközelítésre vonatkozik-e;
• megtalálhatók-e belső kutatások és az akadémiai ismeretek a konkrét cselekvések előmozdításában;
• szerepel-e a helyi közösségen kívül más érdekelt felek partnersége.

A Soproni Egyetem nyertes pályázatában értékes kezdeményezéseit foglalta össze, majd bemutatta a mérhető környezeti és társadalmi hatásokat, a komplex projekt illeszkedését az intézményi stratégiába, annak értékrendjébe és szellemiségébe.  Ki kellett emelni a szélesebb társadalmi kapcsolódásokat a helyi közösséggel és gazdasági szereplőkkel, ismertetni kellett a projekt kommunikációs jellegzetességeit is. Be kellett mutatni a szektor számára legjobb gyakorlatként szolgáló meghatározó jelleget, eredetiséget is.

A Soproni Egyetem nyertes pályázata az alábbi 4 ENSZ Fenntartható Fejlődési Célhoz (SDG) kapcsolódott:

• SDG7: Megfizethető és tiszta energia
• SDG11: Fenntartható városok és közösségek
• SDG13: Fellépés az éghajlatváltozás ellen
• SDG17: Partnerség a célok eléréséért

A nyertes pályázatunk legfontosabb 3 tanulságaként az alábbiakat adtuk meg:

1. A karbonsemlegesség egyetemi szinten elősegíti az Európai Zöld Megállapodás megvalósítását.
2. A környezettudatosság üzenetének közvetítésével, az egyetemi hallgatók és a lakosság aktív bevonásával elérhetjük a fenntarthatóságot.
3. A társadalmi felelősségvállalás, tudatformálás, ill. az ember-természet kapcsolatának erősítése elsődleges a fenntarthatósági célkitűzések eléréséhez.

A Soproni Egyetem által a „2030 – Climate Action” kategóriában benyújtott pályaműben be kellett mutatni, hogy egy intézmény hogyan tervezi meg és éri el követendő szektoriális jó gyakorlatként a karbonsemlegességet, a helyi közösség és érdekelt felek közötti együttműködést is figyelembe véve.

A Soproni Egyetem nyertes pályázatának címe „Klíma+ mesterhármas lépések a fenntartható jövő felé”, mely egyetlen hazai egyetemi versenyműként került be az összes nevezési kategória 19 országból érkező 56 döntőse közé. A „2030 – Climate Action” kategóriánkban az összesen 9 ország 10 döntős partnere között többek között brit, francia, ausztrál, japán és malajziai egyetemek szerepelnek.

A pályaműben a Soproni Egyetem szervezeti szénlábnyom számítását, kibocsátás csökkentéseit mint intézményi jó gyakorlatokat, továbbá szénnyelőként a Hűségerdő projekt megvalósult első telepítési ciklusát és magát a projektötletet jelenítettük meg (miszerint minden újonnan felvett hallgatója után fát ültet a Soproni Egyetem), mely bemutatja a szénsemlegesség felé vezető egyik lehetséges utat. A Soproni Egyetem az intézmény Zöld Egyetem Koncepciója keretein belül és az Európai Zöld Átállás jegyében határozott lépéseket tesz a mielőbbi karbonsemleges működés eléréséért. Mérföldköveit a klímapozitivítás és környezettudatosság üzenetének közvetítésével, az egyetemi hallgatók és a lakosság aktív bevonásával igyekszik elérni. Az ÜHG leltár szempontjából releváns Scope 1, 2, 3 (közvetlen és közvetett kibocsátások) területeken a jó gyakorlatokat más intézmények számára is elérhetővé kívánja tenni. A klímaapozitívvá válás útján “mesterhármas lépéseit” hajtja végre: szervezeti szénlábnyomának éves kiszámításával (1) hatékonyan tervezi ütemezett kibocsátás csökkentési fejlesztéseit (2) és a természetes megoldásokra alapozott szénnyelését (3). Utóbbi esetben kiemelt szerep jut a Hűségerdő létesítésének, ami egy komplex, tájrendezési projektben ölt testet a Soproni Egyetem, a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. és Sopron Megyei Jogú Város együttműködésével. Ezzel növeljük az intézmény erdészeti és faipari profiljából adódóan - saját hatáskörében - a fával borított területek nagyságát, illetve a természetes megoldások által a megkötött széndioxid mennyiségét. Emellett kiemelt cél a társadalmi felelősségvállalás és tudatformálás, illetve az ember és természet kapcsolatának erősítése. A Hűségerdő rekreációs térként szolgál a város lakosai és a látogatók számára. A kialakuló erdőtársulás és a természetes vizes élőhely ökológiai funkciókat is ellát, számos élőlénynek szolgáltat otthont, melyek adott esetben a kilátóból/madárvártából megfigyelhetők lesznek.

A projekt kisfilmje:

A virtuális díjátadó, 37.45-től a „2030 – Climate Action” kategória eredményhirdetése: