A Soproni Egyetem Botanikus Kertjében, a campus főépülete környezetében ilyenkor teljes pompájukban virágoznak a rhododendronok és azáleák, a kert egyik legszebb és legkedveltebb díszítőelemei.

A Soproni Egyetem Botanikus kertjében egy elbűvölő és meseszép kiskertben a diákok mellett az egyetem munkatársai is termeszthetnek zöldségeket, vagy akár pihenhetnek is a szabadban.  

A szombathelyi Kámoni Arborétum az ország egyik legnagyobb fás gyűjteménye, ahol több mint 3500-féle fa és cserje él. Belépve az ember egy egészen varázslatos világba csöppen, ahol a csend, madárdal és vízcsobogás fogadja a látogatót. Ez a különleges helyszín most egy újabb látványossággal bővült: a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete (ERTI) egy mesés Japánkertet alakított ki az arborétum szívében, egy festői szigeten.

A Soproni Egyetem világszínvonalú fenntarthatósági elismerésben részesült. 2026. április 13-án a Cardiff Castle ikonikus helyszínén vehette át a Green World Environment Award Global Silver díjat, amelyet a világ legzöldebb és legfenntarthatóbb vállalatainak, egyetemeinek, illetve közösségeinek ítélnek oda immáron húsz esztendeje. Az esemény a globális környezetvédelmi kiválóság egyik kiemelkedő fóruma, amelyre több mint 500 pályázat érkezett a világ minden tájáról. A Carbon Reduction kategóriában elért rangos minősítés mellett a Soproni Egyetemet felkérték a The Green Organisation hivatalos nagykövetének is. A felkérésnek köszönhetően, már világszerte követhetik majd az érdeklődők, az egyetem nemzetközi oktatási programjait, kutatásai projektjeit, fenntarthatósági törekvéseit a legjobb gyakorlatok között. A Soproni Egyetem ezzel a jelentős díjjal és nagyköveti szerepvállalásával, megerősítette pozícióját a világ „Zöld Egyetemei” között.

A klímaváltozással járó aszályok miatt egyre nagyobb veszélyben vannak erdeink. A Soproni Egyetem szakemberei azonban olyan úttörő szoftvert alkottak, amely az erdő „digitális ikerpárján” modellezi a lángok terjedését, segítve többek között a tűzoltók életmentő munkáját és a pontos védekezést.

A Soproni Egyetem falai közül indult útjára három évtizeddel ezelőtt az az országos kezdeményezés, amely mára a hazai környezeti nevelés egyik alappillérévé vált. A jeles évfordulót kedden délután a Botanikus kertben ünnepelték meg, ahol méltó helyére került a 2026-os esztendő fája, a kecskefűz.

Prof. Dr. Kredics László ( Szegedi Tudományegyetem) és prof. Dr. Sipos György (Soproni Egyetem)

A magyar családi asztalok elmaradhatatlan kelléke a dió, komoly veszélyben van. Az elmúlt években tapasztalt drasztikus állományromlás azonban nem maradt válasz nélkül, hiszen a Soproni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Pannon-Trade Kft. szakemberei egyedülálló, mikrobiológiai, molekuláris biológiai és terepi módszereket ötvöző kutatással keresték meg a probléma gyökerét. A cél egy olyan biológiai védekezési (biokontroll) stratégia kidolgozása, amely vegyszerek nélkül, a természet erejével gyógyítja meg a beteg fák keringését.

A fa tartós beépítése az egyik leghatékonyabb klímavédelmi eszköz.- hangsúlyozzák a Soproni Egyetem kutatói. A szakemberek Sárváron találkoztak, ahol „Az erdőalapú szektor szerepe a klímaváltozás mérséklésében” címmel tartottak szakmai rendezvényt. A megnyitón Nagy Bálint, az Agrárminisztérium Erdőgazdálkodási Főosztályának főosztályvezetője kiemelte az erdőgazdálkodás és a faalapú ágazatok kulcsszerepét a klímaváltozás mérséklésében.

A Magyar Talajtani Társaság 2026. március 20-án pénteken országos kampánynapot szervez, hogy felhívja a figyelmet termőtalajaink állapotára és fontosságára (www.talaj.hu). A programhoz a Soproni Egyetem is csatlakozik. Délelőtt 10 órakor várják a szervezők az érdeklődőket az egyetem főportáján.

Március 2–4. között Sopronban rendezik meg az ICP Forest hálózat éves szakértői találkozóját. A hivatalos megnyitóra március 3-án került sor, amelyen Prof. Dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora köszöntötte a résztvevőket.