
Az erdők a légkörből szén-dioxidot vesznek fel, és szenet tárolnak a fáikban, gyökereikben, valamint a talajban. Ez a természetes folyamat a klímaváltozás mérséklésében is fontos szerepet játszik. A Soproni Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogyan lehet az erdők többlet-szénmegkötését pontosan mérni, hitelesen igazolni és karbonkreditként értékesíteni. Az új lehetőség a magánerdő-gazdálkodóknak is bevételt hozhat, de a bekapcsolódáshoz alapos tervezésre, megbízható adatokra és hosszú távú vállalásokra van szükség.

A Soproni Egyetem immár harmadik alkalommal vett részt a Magyar Egyetemek Fenntarthatósági Platformjának (MEFP) szakmai workshopján, ahol hazai felsőoktatási intézmények osztották meg egymással a fenntarthatóság terén szerzett tapasztalataikat és jó gyakorlataikat.

Együttműködési megállapodást írt alá Bécsben a Soproni Egyetem és a University of Sustainability – Charlotte Fresenius Privatuniversität. A partnerség számos területen nyit lehetőséget az együttműködésre. A felek közös kutatás-fejlesztési és innovációs projektek megvalósítását, hazai és nemzetközi pályázatok előkészítését, valamint tudományos rendezvények, konferenciák és képzések szervezését is tervezik.

Hogyan válhat az erdők szén-dioxid-megkötése gazdasági értékké, és milyen lehetőségeket kínálhat mindez a magánerdő-tulajdonosoknak? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara és Erdészeti Tudományos Intézete által szervezett szakmai konferencia.

Hogyan lehet megóvni az erdőket a klímaváltozás hatásaitól, és miként hangolhatók össze a természetvédelem, az erdőgazdálkodás és a turizmus szempontjai? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a Soproni Egyetem Ligneum Rendezvényházában, ahol a napokban két erdészeti témájú konferenciát is rendeztek. A szakemberek a károsodott erdők helyreállításáról és az erdők jövőbeni használatáról egyaránt megosztották tapasztalataikat.

Csoportos csiperke (Agaricus bohusii) (fotó: Börcsök Zoltán)
Ritka védett lepkefajtól a rejtőzködő apróságokig: a Soproni Egyetem Botanikuskertje ismét bizonyította, hogy páratlan természeti értékeket rejt. A Természetpozitív Egyetemek Szövetsége (Nature Positive Universities Alliance) által szervezett Campus Nature Challenge keretében szeptember 18. és 27. között a Soproni Egyetem kutatói, hallgatói és természetvédelmi szakemberei tíz napon át dokumentálták a campus élővilágát, figyelemre méltó eredménnyel.

Ki mondja meg, mire használhatjuk az erdőt? Hogyan lehet egyszerre védeni a természetet, alkalmazkodni a klímaváltozáshoz és fenntartható módon használni erdeinket? Ezekre és számos hasonló kérdésre keresik a választ azok a nemzetközi szakemberek, akik szeptember végén Sopronban találkoznak.

Huszonegy helyet javított egy év alatt a Soproni Egyetem a fenntarthatósági világranglistán: 2026-ban a világ 78., Európa 27. és Magyarország 3. legjobban teljesítő intézménye lett. Az egyetem ezzel bekerült a világ felsőoktatási intézményeinek legjobb öt százalékába.

A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara (EMK) és Erdészeti Tudományos Intézete (ERTI) tisztelettel meghívja Önt a „Karbon-kredit elszámolás és kereskedelem elősegítése a magánerdő-tulajdonosok számára” című szakmai konferenciára és kerekasztal-beszélgetésre.

Az erdőre sokszor úgy gondolunk, mint fákkal borított területre, ahol kirándulunk, vagy egyszerűen csak jólesik sétálni. Ennél azonban jóval többről van szó. Az erdő csökkenti a szelek erejét, segíti a vízbeszivárgást, óvja a talajt, hűsíti a környezetét, élőhelyet biztosít, sőt, még a látványa is jótékonyan hat mindennapi közérzetünkre. De vajon hogyan lehet egyszerre figyelembe venni ennyi szempontot, és ki dönti el, hogy egy erdőtől mit várunk?

